12 OLVASMÁNY (youtube)
R.D. Laing, a neves skót pszichiáter egyszer meghívta Heinz Cassirer filozófust, hogy hét hallgató – köztük Feldmár András – előtt a gondolatok történelméről beszélgessenek. A mély és gazdag tudásanyagot felvonultató diskurzus hatására András úgy érezte, tíz évre könyvtárba kellene vonulnia. Amikor ezt bevallotta Laingnek, ő csupán nevetve felírt neki tizenkét meghatározó könyvcímet. Évtizedekkel később a Credo c. könyv megjelenését követően eldöntöttem, hogy leporolom ezt a listát, és utána járok, mennyire érvényesek még ezek a gondolatok a 2020-as években. Ehhez a munkához felkértem FA-t és elindítottunkk egy közös online videósorozatot. A sorozatban a könyvek által inspirálva vizsgáljuk meg a mindkettőnket foglalkoztató, legaktuálisabb kérdéseket.
EGY GONDOLAT (substack)
1. rész: Terápiás köpülés (Sheldon Kopp)
2. rész: A lélek nedvei (R.D. Laing)
3. rész: Ismétlés, ismétlés, ismétlés - a vakarózó kutya különös esete (Tarr Béla)
4. rész: A hóember hatalma és Trump (Illya Prigogine)
5. rész: A bosszú vaksága: nem te tehetsz róla, de te vagy itt (Bödőcs Tibor)
6. rész: A nagy uborkadilemma: vegetálás vagy szabadság? (Joseph Heller)
7. rész: A dicséretben benne van az ítélet? (Blaise Pascal)
8. rész: A magányból a mindenségbe - Beton.Hofitól a 7:1-ig (Beton.Hofi)
9. rész: A szeretet nem szeletel, a szeretet az erdőt szereti (Sören Kierkegaard)
10. rész: A méhkas heréi: a demokráciától a zsarnokságig (Platón)
11. A fájdalom nem büntetés, a függés nem szégyen (Simone Weil)
12 olvasmány - videók listázva:
XII. rész: Egyedül nem lehet gondolkodni
"Vannak pácienseim, akik elmondták nekem, hogy van egy belső Andrásuk, akivel sokkal jobban tudnak beszélgetni, mint velem. Befejezték a terápiát velem, mert jobban tudak beszélgetni az elképzelt Andrásukkal. Hát mondom, jó szerencsét.." FA
XI. rész: Normális vagy?
"A Fritz Perls (német pszichoterapeuta) szerint a neurózis az az, amikor valaki nem látja a nyilvánvalót. Nem azért nem látja, mert hülye, hanem azért nem látja, mert nem akarja azt tenni, amit tennie kellene, ha látná. Tehát azért vakítjuk meg magunkat, hogy ne kelljen cselekedni. Mint a Jónás a Bibliában: nem akarja azt csinálni, amit az Isten mond neki. Még a Mózes se akarja azt csinálni, amit az Isten mond neki. Mindketten utálták a valóságot. Ha az Isten azt mondja, hogy csináld ezt, csináld azt, hát akkor csinálni kell. Az anyám - aki rájött erre, de persze nem tudatosan - engem úgy kezelt, mint az Isten. Ha azt akarta, hogy csináljak valamit, akkor parancsolt, és ha nem csináltam, akkor azt mondta: 'Andris, te süket vagy'? Jó manipuláció, nem? El se tudta képzelni, hogy ha hallom, akkor nem engedelmeskedem neki. Biztos, hogy süket vagyok, mert nem engedelmeskedtem. És annak csak az az egy magyarázata lehet, hogy nem hallotta, amit mondok. Ez a neurózis, Hogy süketnek játsszuk magunkat, hogy ne kelljen azt csinálni, amit a helyzet kíván." FA
X. rész: Az izgalmas élet bizonytalan
"Sesztov tulajdonképpen azt mondja, hogy minden ideál bajt okoz. És arról is beszél, hogy ő nem akar prédikálni. Mert az, aki prédikál, az ideálokkal ostorozza az embereket. Hogy ilyennek meg olyannak kell lenni. Azt mondja, hogy semmilyennek sem kell lenni. Hogy szeressük azt, ami van. Még akkor is, ha nem értjük meg." FA
IX. rész: Az elkerülhetetlen szenvedés
Az életben rengeteg fájdalom van, és talán az egyetlen fájdalom, amit el lehet kerülni, az a fájdalom, ami abból fakad, hogy megpróbáljuk elkerülni a fájdalmat. (R.D. Laing)
VIII. rész: A gazdagok, a szegények és a herék
"Hogy hogyan bánunk egymással, az talán a legfontosabb. Amikor egyedül vagyok, akkor egy olyan autisztikus álomban vagyok. Nem rossz, de ebből azonnal felébreszt a másiknak az arca. És ez többször megtörtént terápiában - főleg akkor, amikor valaki egy másik tudatállapotban volt - és egy káoszból, ahol valaki csak a saját élményeivel foglalkozik, kinyitja a szemét, rám néz és akkor azt mondja: 'Há, létezik egy másik!' Például a te arcod, ahogy így most néz rám, megdöbbentő, hogy nem vagyok egyedül. Hogy te egy másik vagy. Na, ez egy óriási élmény!" FA
VII. rész: Csak a szeretet menthet meg?
"Ha közted és köztem valami probléma lenne, akkor meg kellene keresni a szavakat arra, hogy mi a baj közöttünk. De abban a pillanatban, amikor megtaláljuk a szavakat, hogy pontosan mit csinálunk egymással, akkor már megváltozna a helyzet közöttünk. Gyakran a terápia csak egy beszélgetés, amiben mindenki, aki részt vesz benne, próbál igazat mondani. Megtalálni az akkurátus szavakat arra, ami van. Van egy valóság és mi beszélünk arról a valóságról. Rengetegen közülünk azért szenvednek, mert amit mondanak és ami van, az nem ugyanaz." FA
VI. rész: Minden szokás illúzió?
"Az afrikai ubuntuban (Szubszaharából származó világnézet) az emberek nem versengenek egymással, hanem élvezik egymást. Én azért vagyok mert Mi vagyunk. Hogyha nem lennénk mi, akkor én se lennék. Azért beszélgetünk, hogy ússzunk a 'MI'-ben. Tulajdonképpen az élet öröme az, amikor együtt vagyunk az örömben, együtt vagyunk a szenvedésben, együtt vagyunk a kultúrában. Amikor megosztjuk az élményeinket egymással. Ha ez nem jó, nem jó együtt lenni - a Laing szokta mondani - akkor meg kell vizsgálnunk, akkor kíváncsinak kell lenni. Hogy miért nem jó, miért nem élvezzük az együttlétet?" FA
V. rész: A nem teljesen élt élet
"Az Agamben (ma is élő olasz filozófus) szerint mindannyian egy géniuszt kapunk a születésünk után. Amint megszülettél, egy őrangyal szegődik hozzád. Ennek az angyalnak van valami dolga a Földön. De mert ő nem nem materiális, szüksége van rád, hogy elvégezd a feladatát. Ha azt csinálod, amit a géniuszod akar, akkor minden rendben van. De a géniuszod kínozni fog, ha elfelejted, hogy mi a dolgod. Ha nem szolgálod , akkor a géniuszodnak nincs mit tennie: sanyargatni fog, hogy ébredj már fel és csináld a dolgát." FA
IV. rész: A haldokló angyal
"A William Blake, amikor gyerek volt, az apjával sétált és mutatta az apjának, hogy ott vannak az angyalok a faágakon. Mutatott fel a fákra, hogy ott is egy angyal meg itt is egy angyal. És az apja megállt, ránézett és komoran azt mondta: "Fiam, nincsenek angyalok!" És onnantól kezdve - a Blake leírja - nem tudott angyalt látni. Aki ír a három karról, a szeráfokról, az uralmakról és az arkangyalokról és az angyalokról, az látta. Az tudja. Ez nem egy tökölés, ő látta. Mi nem látjuk. Ez olyan, mint amikor valaki lát, az beszél a vakoknak. De szerintem érdemes erről vakoknak beszélni annak, aki lát: mert ha a vakság éppen megszűnik, akkor majd nem ijed meg az ember, amikor elkezd valami olyat látni, amiről már olvasott. Amit már valaki megmondott neki. Ezt szerintem így kell nézni: szomorú, hogy én vak vagyok, de ő látott. Az a kérdés, hogy én hogy tudnék látni?" /FA/
III. rész: A reménytelen remény és a reményteli remény
"A Kierkegaard, amikor a halálos ágyán felült, körülnézett - volt néhány ember körülötte - és azt mondta: "Na baszd meg, egész életemben szeretve voltam, és erre csak most jövök rá!". És akkor meghalt. Akkor jött rá, hogy szerették őt. Egy pillanattal azelőtt, hogy meghalt." FA
II. rész: Nem lehet kétszer ugyanabba a páciensbe lépni
[Mert] nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni. /HÉRAKLEITOSZ/
"Én már kétszer beleléptem a Dunába. Hát akkor miről beszél?' Persze nem csak arról beszél, hogy a Duna már nem az a Duna, ami öt perccel ezelőtt volt. Már valaki másnak a szennye van ott. Nem azé, aki 5 perccel ezelőtt volt ott. Más halak vannak benne, más minden. És én is megváltoztam. Már én sem vagyok az, aki öt perce voltam. Ez nagyon fejlett gondolkodásra utal. A legtöbb pszichiáter ma a 21. században nem gondolkodik úgy, mint a Hérakleitosz. Hogy jön a páciens, és jövő héten, amikor jön, akkor már nem ugyanaz az ember, aki volt a múlt héten! A terapeutának nem lehet kétszer ugyanabba a páciensbe lépni." /FA/
I. rész: A vágy őrület?
"Az igazi becsületesség az, ha még szerelmes is vagy valakibe, akkor is csak szereted. Ha nem használod a vágyad kielégítésére a másikat, még akkor sem, ha vágysz rá. Még akkor sem, ha ez egy pozitív gesztus." FA